Az egyéni védőeszköz az utolsó védvonal, ami elválasztja a dolgozót a veszélyforrástól, így csak akkor kell igénybe venni, amikor minden magasabb szintű védelem kialakítása valami miatt akadályokba ütközik. A magasabb szintű védelmek műszaki megoldásokat és szervezési intézkedéseket foglalnak magukba (az ott dolgozó személy védelméről valamely műszaki megoldás gondoskodik).

Védelmi tényezők a fontossági sorrendjük szerint:

• veszélytelen technológia (nem létezik veszélyforrás)
• zárt technológia (a technológia semmilyen veszélyes része, szakasza, folyamata nem lép ki a zárt térből)
• társas védelem (esetenként a technológiai folyamat veszélyes szakaszokat tartalmaz, de ezeket elzárják, elhatárolják, elburkolják az ott dolgozóktól)
• egyéni védelem
• egyéb védelmi kategória

Egyéni védelem alkalmazása szükséges akkor is, amikor a fenti műszaki-szervezési megoldások nem alkalmazhatóak; például szabad tereken, mobil munkahelyeken, karbantartásoknál, váratlan üzemzavar, baleset, katasztrófa esetén.

Egyéb védelmi kategóriába sorolható alkalmazásoknak nincs köze az egyén védelméhez, de egyes technológiák megkívánják például az alkatrészek védelmét a dolgozótól, amit szintén egyéni védőeszközök alkalmazásával oldanak meg (például tisztatér technológiák).

Egyéni védőeszköznek tekinthető minden olyan eszköz, vagy berendezés, amelyet egy személy visel vagy hord és ezáltal használóját egy vagy több veszélyforrás hatásaitól megvédi vagy csökkenti a veszélyes és ártalmas tényezők hatását a jogszabályokban előírt elfogadható szintig.

A fejlesztők és a gyártók nagy gondot fordítanak arra, hogy maga az eszköz ne veszélyeztesse a vele dolgozó biztonságát és egészségét, az adott munkára pontosan megfelelő legyen, valamint a dolgozó által a lehető legszívesebben viselt esztétikai, ergonómiai és műszaki paraméterekkel rendelkezzen.

Fontos megjegyezni, hogy az egyéni védőeszközök viselésénél a dolgozót a veszélyforrástól már egyedül csak az egyéni védőeszköz választja el, így ennek alkalmatlansága vagy hibája közvetlen életveszélyt okozhat! Ekkor a dolgozó nyugodtan, óvatlanul közelíti meg a veszélyforrást, abban a hitben, hogy az egyéni védőeszköz őt megvédi a veszélyforrástól (kialakul az álbiztonság, álvédelem érzése), viszont az eszköz alkalmatlansága, meghibásodása, nem megfelelő műszaki állapota, szavatosságának figyelembe nem vétele, karbantartásának vagy időszakos felülvizsgálatának elmulasztása súlyos tragédiához vezethet (például: zuhanásgátlásnál, légzésvédelemnél stb.). Másrészt az alkalmatlan eszköz gyengébb védelme miatt az ártalmat okozó tényező valamilyen mértékben átjut a védelmen és ez hosszabb időn keresztül hatva foglalkozási megbetegedéshez vezethet (például szemvédelemnél, légzésvédelemnél, hallásvédelemnél).

Az előbbiek alapján érzékelhető, hogy az egyéni védőeszközök kiválasztásához, ehhez kapcsolódó szaktanácsadáshoz jelentős szaktudás szükséges. Erre utal az 1993. évi XCIII számú munkavédelmi törvény, valamint az ezt módosító 1997. évi CII. számú törvény 56. paragrafusa.

A munkáltatónak írásban kell meghatároznia azokat a munkafolyamatokat, illetve kockázatokat, amelyeknél egyéni védőeszköz használata szükséges. Rögzíteni kell ezek típusát, juttatásának rendjét, a használat feltételeit. E feladat ellátása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

Az említett törvény munkavállalói kötelezettségként (MVT. 42. paragrafus) előírja, hogy a munkáltatónak meg kell határoznia a szükséges védőeszközöket, a munkavállalókat ezen eszközökkel el kell látni és a használatukat meg kell követelni.

Emellett a MVT. 60.paragrafus b. pontja előírja, hogy az egyéni védőeszközzel ellátott személy köteles az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításáról gondoskodni.

A munkavállalók jelentős része idegenkedik az egyéni védőeszköz viselésétől. Valóban az eszközök egy részének viselése kényelmetlenséget, sőt esetenként tüneti jelenségeket okozhat. Például van, aki a zajvédelmi eszközöknél a fülbe helyezett füldugók nyomását és van, aki inkább a fültokok szorító erejét nem tudja elviselni. Napjainkban már hatalmas eszköztár alakult ki, ezért célszerű biztosítani a dolgozónak a választási lehetőséget több termék közül, hiszen ha maga választja ki a védőeszközt, akkor általában szívesebben is használja azt.

A hazai piacot 1990-től fokozatosan növekedve az EU-országok és az ott akkreditált laboratóriumokban bevizsgált más országokból importált (főleg keleti) termékek uralják. Egyes, könnyen gyártható kesztyűk kivételével 2005 után a magyarországi gyártás teljesen megszűnt. Ezek a termékek az EN nemzetközi szabványok alapján készülnek és CE, illetve H jelzéssel vannak ellátva, amely jelzés bizonylat és értékesítési engedély szerepet tölt be a kereskedelemben. A jellel ellátott eszköz számára megengedi az áru mozgását és értékesítését az Európai Közösség és társult tagjainak belső piacain.

Az árun ezek a jelek akkor tüntethetők fel, ha az valamennyi rá vonatkozó, az áruk biztonságosságával összefüggő és a megfelelőségi jelölés alkalmazását előíró külön jogszabály előírásainak megfelel és az áru megfelelőség-értékelése a jogszabály szerint megtörtént. A CE közösségi jelölés akkor alkalmazható, ha a forgalomba hozatalhoz a gyártói nyilatkozat elegendő.

Ha a külön jogszabály a megfelelőség értékeléséhez kijelölt tanúsító szervezet közreműködését írja elő, a CE helyett H megfelelőségi jelölést kell alkalmazni.

Csak az számít minősített egyéni védőeszköznek, amely termékhez csatolták a tájékoztató dokumentumokat (EK-megfelelőségi nyilatkozatot vagy EK-típustanúsítványt, és a magyar nyelvű használati utasítást), valamint a terméken maradandó módon feltüntették az előírt jelzéseket (termékenként vagy egységcsomagonként).

Ki kell emelni, hogy nem tekinthető egyéni védőeszköznek az a termék, amely az előbb leírtakkal nem rendelkezik vagy ha bizonytalan úton-módon került a felhasználóhoz.

Napjainkban az egyéni védőeszköz fejlesztői és gyártói folyamatosan korszerűsítik termékeiket, így a szakembereknek fontos a vásárlások előtt a beszerezhető termékek felöl tájékozódni vagy egyéni védőeszköz szaktanácsadással is foglalkozó céget felkeresni.

Az egyéni védőeszköz ellátással és használattal kapcsolatban a jogszabályok a munkáltatóra sok feladatot rónak. A munkáltatónak nemcsak a munkavállalót kell egyéni védőeszközzel ellátnia, hanem a szolgáltatást igénybe vevőket, a látogatókat, az ellenőrzést végzőket is. Ha a veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál egyéni védőeszközt kell hordani vagy használni, a munkáltatónak először meg kell határoznia a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket, s meg kell követelnie azok használatát.

Írásban rögzítenie kell az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét, ennek keretében munkahelyenként és munkakörönként azokat a munkafolyamatokat, illetve azokat a technológiákat, munkaeszközöket, anyagokat, ahol egyéni védőeszköz szükséges, s meg kell határoznia a veszélyforrások jellegét és a mértékét. A veszélyek jellegének, mértékének meghatározására irányuló vizsgálatokat, fennálló kockázatok elemzését természetesen meg kell ismételni, ha a felsoroltak közül bármely tényező megváltozott.

A fentiek alapján a munkavégzés munkahelyi kockázatainak meghatározása is munkáltatói feladat. A munkahely veszélyeit okozhatja gép, anyag, technológia stb. A veszélyhelyzetről minden dolgozót tájékoztatni kell. A munkáltató tehát köteles mennyiségileg és minőségileg értékelni a munkahelyi kockázatokat, majd megtenni a megfelelő intézkedéseket. Új technológiák, anyagok bevezetésekor köteles vizsgálni, hogy azok mennyire hatnak az egészségre és a biztonságra.

A munkáltató köteles előzetesen tájékoztatni a munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket a várható veszélyekről és kockázatokról. Ki kell adnia a munkavégzési körülményekhez igazodó utasításokat és munkaeszközöket, s köteles rendszeresen ellenőrizni a munkakörülményeket.

A kockázatok mértékének megállapítása esetenként műszeres vizsgálatot igényel. A munkáltatónak a vizsgálatok alapján meghatározott védőeszköz típusának ismeretében a védőeszközök széles köréből kell kiválasztania az adott munkakörülményekhez legalkalmasabbat, figyelembe véve a munkavállaló által végzett fizikai munka mértékét, a védőeszköz viselőjének véleményét és a klimatikus környezetet is.

Az egyéni védőeszköz személyi használatra szolgál, tehát minden munkavállalónak saját védőeszköze kell, hogy legyen. Az egyéni védőeszköznek kihordási ideje nincsen, ha bármely okból elveszti a védelmi képességét, a védőeszközt azonnal ki kell cserélni.

Az elhasznált egyéni védőeszközöket - bizonyos esetekben - hulladékként, illetőleg veszélyes hulladékként kell kezelni. Fertőző anyagokkal, mérgekkel végzett munkánál a munkahely elhagyásakor a dolgozónak azonnal le kell vetnie az egyéni védőeszközöket (fehér-fekete öltöző) és azokat a kijelölt helyen kell tárolnia. A munkavállaló nem viheti haza az egyéni védőeszközöket otthoni használatra, így mosásra, tisztításra, karbantartásra sem.

A védőeszköz használhatóságának egyik feltétele a védőeszköz megfelelősége, a másik a dolgozó személyi alkalmassága. A munkáltatónak ezenkívül arról is gondoskodnia kell, hogy a munkavállalók elsajátítsák a védőeszköz használatát. Ennek érdekében a munkáltatónak oktatást kell tartania, s meg kell határoznia a védőeszköz-tájékoztatóban foglaltak megtartásának és megtartatásának rendjét.

Ha az egyéni védőeszköz rendeltetésszerű használata közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, a munkáltatónak soron kívül meg kell vizsgálnia a védőeszköz megfelelőségét. A vizsgálat elvégzéséig meg kell tiltani az eszköz használatát. Az egyéni védőeszköz alkalmatlansága, illetve hiánya a munkavállaló életét, egészségét vagy testi épségét érintő közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősül, és mint ilyen, munkavédelmi bírságot vonhat maga után.

A védőeszközök kialakítására és vizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat a nemzetközi szabványok tartalmazzák.

A védőeszközöket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell tartani. Munkáltatói feladat továbbá a megfelelő védőeszközök biztosítása, pótlása, cseréje, a használat ellenőrzése, a kielégítő higiéniai állapot fenntartása, valamint a szükséges tisztítás és karbantartás, viszont a munkavállaló köteles rendeltetésének megfelelően használni és tisztítani az egyéni védőeszközt. A munkavállalónak nemcsak joga, de kötelessége is a védőeszköz használata. A munkavállaló semmilyen módon nem mondhat le a védőeszköz használatáról, az erre irányuló bármilyen megállapodás érvénytelen!

A védőeszköz kiadása, helyes használatának oktatása, viselésének ellenőrzése a munkáltató kötelessége, azonban a viselő személy együttműködése elengedhetetlen. Amennyiben az ellenőrzés során kiderül, hogy a dolgozó tudatosan megtagadja az egyéni védőeszköz használatát, akkor a büntetés felé is kiróható, illetve jogalapot szolgáltat arra, hogy ebben az esetben a munkáltató a dolgozóval szemben rendkívüli felmondással éljen.

A fent leírtak miatt az egyéni védőeszközök kiválasztásánál kérjük, járjanak el megfontoltan, vagy vegyék igénybe munkavédelmi szakember segítségét vagy a Preventer Kft. szaktanácsadási szolgáltatását!